Graduale Hungaricum 478.

Kíséret nélkül →

Te vagy a Péter

Te vagy a Péter, s én ezen a kövön építem föl egyházamat.

Te vagy a Péter, s én ezen a kövön építem föl egyházamat.

(1) Izráel Pásztora, / figyelmezz, *

ki József népét, mint a nyájat vezeted.

(2) Seregek Ura Istene, téríts meg / minket, *

ragyogtasd fel arcodat, és megszabadulunk. ANT.

(3) Kihoztad a szőlőt Egyip/tomból, *

kigyomlálván a pogányokat, helyükbe ültetted azt.

(4) Utat egyengettél / neki, *

elültetted gyökerét, és betöltötte a földet. ANT.

(5) Árnyéka elborította a / hegyeket, *

és indái az Isten cédrusai.

(6) Vesszői elértek egészen a / tengerig, *

és hajtásai a nagy folyamig. ANT.

(7) Seregek Istene, térj vissza / hozzánk, *

tekints alá a mennyből, és nézd, és látogasd meg ezt a szőlőt!

(8) És oltalmazd, amit jobbod / ültetett, *

s az emberfiát, akit magadnak neveltél. ANT.

(9) Legyen kezed a te jobbod felől álló / emberen, *

s az emberfián, akit magadnak neveltél.

(10) És el nem távozunk / tőled, *

újjáéledünk, és a te nevedet hívjuk.

(11) Seregek Ura, Istene, téríts meg / minket, *

ragyogtasd fel arcodat, és megszabadulunk. ANT.

→ Nepenektar.hu