Graduale Hungaricum 448.

Kíséret nélkül →

Kiragadtatott a mi lelkünk

Kiragadtatott a mi lelkünk, †

mint a madár a va/dászok tőréből, *

R. A tőr elrontatott, és mi megsza/badultunk.

V. Ha az Úr közöttünk nem lett volna, vallja meg / most Izráel, †

ha az Úr közöttünk nem / lett volna… R.

V. Megáradt patakon ment által a / mi lelkünk, †

örvénylő vizeken ment át a / mi lelkünk, †

áldott legyen az Úr, ki nem engedte, —

hogy foguknak martalé/ka legyünk. R.

→ Nepenektar.hu