Graduale Hungaricum 395.
Kíséret nélkül →Éltess, Uram, kegyelmedben


R. Éltess, Uram, kegyelmedben, mint ígérted beszédedben,
hogy megtarthassam szavadat, add tudnom bizonyságodat!
(1) Cselekedjél te szolgáddal irgalmadnak nagyságával,
a te igéidet számból soha ki ne vegyed! R.
(2) Hű szolgádnak adj értelmet, hogy kutassam törvényedet,
az áldozat, mit szám teszen, kérlek, neked kedves legyen! R.